Mit mondjunk a gyerekeknek, ha meghal valaki a családban?

A halálról a felnőtteknek sem könnyű beszélni.

Ezért amikor egy gyermek veszít el egy nagyszülőt, rokont vagy más szeretett személyt, sokan tanácstalanok lesznek.

„Mondjam el neki?” „Túl kicsi még hozzá?” „Jobb lenne megóvni ettől?”

Pedig a gyerekek érzik, ha valami megváltozott körülöttük.

A szomorúságot. A feszültséget. A hiányt.

A szakemberek szerint a legtöbb esetben a gyermekeknek az életkoruknak megfelelő, őszinte magyarázat segít a legtöbbet.

A „nagypapa elaludt” vagy „elutazott” típusú kifejezések gyakran inkább összezavarják őket, mint megnyugtatják.

A gyerekek a veszteséget másképp dolgozzák fel, mint a felnőttek. Előfordulhat, hogy egyik pillanatban szomorúak, a következőben pedig már játszanak és nevetnek.

Ez nem közöny. Egyszerűen így működik a gyermeki lélek.

A legfontosabb talán az, hogy tudják:

kérdezhetnek, beszélhetnek az érzéseikről, és nincsenek egyedül a fájdalmukkal.

A gyász nemcsak a felnőttek története. A gyerekeké is.

Ön szerint hány éves kortól lehet és érdemes beszélni a gyerekekkel a halálról?