Példák a számlakitöltéshez
Segítségül egy-két példa a számlakitöltéshez Dr. Horváth Zsuzsanna tollából....
példa:
Valaki vesz egy sírjelzőt (lehetne urnatartó vagy bármi, és mondjuk temetéshez kapcsolódik, csak elfelejtették).
Ebben az esetben fel kell tűntetni:
a 3.3.6. sorban úgy, hogy minden adatot ki kell tölteni (a megjegyzésben a nevét vagy típusát), az egységárat, a mennyiségi egységet, a mennyiséget és az összesent
a 3.3. sorban csak az összesen oszlopot (ebben az esetben csak ezt az egy összeget)
a 3. sorban szintén csak az összesen oszlopot (ebben az esetben csak ezt az egy összeget)
a számla végén a nettó összesen sorban szintén csak az összeget (ebben az esetben csak ezt az egy összeget)
Így tehát az egyetlen kellék nettó ára négy sorban fog szerepelni.
példa:
Hamvasztás megrendelésénél, hazaviszik a hamvakat, közreműködés az anyakönyvezésben
Ebben az esetben fel kell tűntetni:
Anyakönyvezés:
1.3.c) sorban úgy, hogy minden adatot ki kell tölteni, az egységárat, a mennyiségi egységet, a mennyiséget és az összesent (ha valami szükséges, a megjegyzésbe)
az 1.3. sorban csak az összesen oszlopot (ebben az esetben csak ezt az egy összeget)
az 1. sorban szintén csak az összesen oszlopot (ebben az esetben csak ezt az egy összeget)
Kellékek:
a 3.2.1. sorban úgy, hogy minden adatot ki kell tölteni (a megjegyzésben a nevét vagy típusát), az egységárat, a mennyiségi egységet, a mennyiséget és az összesent
a 3.2.9. sorban úgy, hogy minden adatot ki kell tölteni (a megjegyzésben a nevét vagy típusát), az egységárat, a mennyiségi egységet, a mennyiséget és az összesent
a 3.2. sorban csak az összesen oszlopban a két tétel összegét
az 3. sorban csak az összesen oszlopban a két tétel összegét
Hamvasztás:
a 8.1. sorban úgy, hogy minden adatot ki kell tölteni, az egységárat, a mennyiségi egységet, a mennyiséget és az összesent (ha valami szükséges, a megjegyzésbe)
a 8. sorban csak az összesen oszlopot (ebben az esetben csak ezt az egy összeget)
Ha megvan minden, akkor az 1., 3. és 8. sorok összesenjét kell a a számla végén a nettó összesen sorba beírni - szintén csak az összeget.
Összefoglalva a lényeg tehát:
A fentiek szerint kell eljárni, akkor is, ha még több részszolgáltatás szerepel a megrendelésben – ezeknél mindig egyenként kell megcsinálni az összesítéseket.
Minden kelléknél, szolgáltatásnál a maga sorát végig ki kell tölteni (a megjegyzést csak akkor, ha szükséges), majd FELFELÉ haladva a részszolgáltatások soraiban (sötét szürkével jelölve) az utolsó oszlopba összeadni az alatta lévő tételeket. Így kell eljárni a 2., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11. számú részszolgáltatásoknál.
Ha – mint az 1., 3. számú részszolgáltatásnál és az Egyéb tevékenységeknél – több alpont is van (világos szürkével jelölve), akkor először ezekbe kell összesíteni az alá tartozó tételeket, majd az alpontokat összeadva kapjuk meg és írjuk be a részszolgáltatás összesített díját (sötét szürkével jelölt sorba).
Ha ez mind megvan, azaz a részszolgáltatások összesenjei megvannak, akkor ezek összegét kell a számla végén szereplő összesen sorban feltűntetni.
Gépi számlázás (számlázóprogram használata) esetén csak a kellék, szolgáltatás saját sorát kell kitölteni, és a program automatikusan beírja (több tételnél összeadja) a megfelelő összesítő sorokba. Kinyomtatni csak (az általunk vagy a program által) kitöltött sorokat kell. A gépi számlázás sokat segíthet abban, hogy számszaki tévedés ne legyen a számlában; a kézi számlázásnál FOKOZOTTAN oda kell figyelmi arra, hogy az összeadásnál nehogy valamelyik tétel díját az összesítő sorok miatt kétszer vagy háromszor is beleszámoljuk a végösszegbe!
A számla fejlécét mindenki a maga ízlése szerint alakíthatja ki (nem fontos minden, a mintán szereplő adatot szerepeltetni).
