top of page

Sajtóközlemény: NE VIGYE HAZA!

Országos kampány indul a temetői urnák hazavitelével kapcsolatban.


Közeleg a halottak napja, az év egyik legfontosabb ünnepe, amikor azon

szeretteinkre emlékezünk, akik már nem lehetnek velünk. Ez alkalommal 5

országos temetkezési szervezet most először fog össze egy társadalmilag

rendkívül fontos témában: évről évre 2-5%-kal nő az urnás temetkezések

aránya hazánkban, azonban sajnos sokak számára nincs megfelelő

tájékoztatás arról, hogy milyen kihívások járnak a hamvak otthoni

elhelyezésével. A szervezetek közös edukációs kampányt indítanak azért, hogy

segítsenek megérteni, milyen hatásai lehetnek, ha nem a temetőben, hanem a

családi otthonban kerülnek elhelyezésre az urnák.

Magyarországon évente körülbelül 135.000 elhunytat helyeznek végső nyugalomra

(KSH 2022). Hazánkban az urnás temetések aránya 70%, Budapesten 95% és a

megyei jogú városokban is jóval az országos átlag feletti. A tendencia folyamatosan

növekszik, ami számos, szubjektív tényező hatására vezethető vissza, a

legkülönbözőbb egyéni vagy családi preferenciák dönthetnek.

A temetés akár hagyományos, akár modern, lehetőséget teremt a család, az

ismerősök, barátok számára, hogy végső búcsút vegyenek az elhunyttól. A

búcsú alkalmat ad a gyászolóknak, hogy megosszák fájdalmukat és érzelmi

támogatást nyújtsanak egymás számára. Sokan szerettük hamvait speciális

módon helyezik el, otthonukban tartják, vagy egyéb, nem megszokott helyszínt

választanak. Egyre több olyan esettel találkozunk, amelyben az urnát nem méltó

módon, nem megfelelő jogszabályi előírások mellett tárolják: hulladéktárolóból, vasúti

értékmegőrzőből, vagy valamelyik folyónkból kerül elő urna. Egyre gyakoribbak az

illegálisan létesített emlékhelyek is, melyek sokkolják a szabadidős tevékenységet

folytatókat egy közparkban vagy valamelyik természetes tavunk, folyónk partján.

A családi fészek nem temető! Ilyenkor gyakran elmarad a gyászszertartás,

hozzátartozók, barátok megfosztva érezhetik magukat kegyeleti joguk gyakorlásától,

hisz nem tudtak elbúcsúzni.

Minden gyász egyedi. Mindenkinek joga van saját döntése szerint gyászolni,

ugyanakkor az információhiány miatt az elmúlt időszakban egyre több, az urnák

hazaviteléből származó problémáról hallani:

- nem feltétlenül biztosított az elhunyt családtagjainak bejutása az urna helyét

szolgáló ingatlanba,


- a járási kormányhivatalnak ellenőrzési joga van, a hatóságok vizsgálhatják az

“urna kiadási nyilatkozat” tartalmának betartását, a hamvak kezelését,

- előfordulhat, hogy például költözés során megrongálódik az urna, ami nehezen

feldolgozható lelki terhet jelenthet,

- valamint az érzelmi oldalról sem feledkezhetünk meg: a hamvak otthon tartása

folyamatosan emlékeztethet a veszteségre, ami érzelmileg megterhelő lehet, sőt,

pszichológusok véleménye szerint jelentősen nehezítheti a gyászfeldolgozás

folyamatát és az elengedést.

Hamvasztás után az elhunyt hamvainak méltó elhelyezésére számos lehetőség

létezik. Ezek közé tartozik a temetőbe, urnafalba, urnafülkébe vagy földbe

helyezés, valamint a temetőn belüli szétszórás. Templomok vagy altemplomok

is szolgálhatnak nyughelyként, illetve repülőgépről való szórásra és vízre

engedésre is van lehetőség, de e két utóbbi esetében engedélyre van szükség. Az

emlékerdők is elérhető alternatívaként szolgálhatnak, ahol egy kiválasztott fa

gyökerei mellett helyezhetőek el a hamvak. Továbbá, a hamvak megosztásával a

gyászolók választhatják a kegyeleti ékszerben, mini urnában vagy szelencében

történő elhelyezést is.

Szakértői vélemények szerint is fontos odafigyelni a gyász megélésének természetes

folyamatára: „A gyász egy törékeny utazás, aminek természetes módon kell előre

haladnia, és az urnák otthon tartása adott esetben akadályozhatja ezt a gyógyulási

folyamatot” – mondta egy mentálhigiénés szakember.

„A gyász örökre velünk marad, beleszövődik az életünkbe. Ahhoz azonban,

hogy lassan csendesüljön a fájdalom, nem csak időben, de térben is

távolságot kell nyernünk. Az otthon tartott urnák túlságosan közel tartják a

fájdalmat, így megzavarják a lélek gyógyulási folyamatát” – nyilatkozta Dr.

Orvos Tóth Noémi klinikai szakpszichológus.


Az Országos Temetkezési Egyesület és Ipartestület (OTEI), a Magyar Temetkezési

Szolgáltatók Országos Szakegyesülete (MATESZSZ), a Magyarországi

Temetőfenntartók és Üzemeltetők Egyesülete (MTFE), a Magyarországi

Krematóriumok Szövetsége (MKSZ) és a Magyar Temetkezési Kellékgyártók

Egyesülete (MATEK) most összefogva hirdetik meg kampányukat, mely során több

száz temetőben, tízezer nyomtatott tájékoztató kiadvánnyal, egy a témával

foglalkozó honlappal (http://www.magyartemetkezes.hu) és

médiamegjelenésekkel szeretnék felhívni a figyelmet arra, hogy a hozzátartozóknak

milyen segítő és támogató rendszer áll rendelkezésükre, mellyel könnyebben

tudnak eligazodni a kegyeleti kérdésekben.

Európa-szerte különböző szabályozásokkal találkozhatunk a hamvak

elhelyezésére, melyek között eligazodni jelentős kihívást jelenthet a gyászoló

családok számára. Az országok közötti jelentős különbségeket e téren jól példázzák

a lengyel előírások, melyek szerint sem az urnák otthon tartása, sem a hamvak

szórása nincs engedélyezve. A német szabályozás szerint a hamvaknak sírban vagy

erdei temetői sírhelyen kell végső nyughelyet találniuk, míg Franciaországban tilos

az urnák otthon tartása, de a hamvak szétszórása engedélyezett meghatározott

helyeken. Dániában engedélyezett a hamvak temetése a templomkertekben vagy a

szétszórásuk, de az otthoni tárolásuk nem. Norvégiában például szigorúan tilos az


emberi maradványok otthoni tárolása, lehetőség van temetésre, engedéllyel

szétszórásra.

Visszatérve hazánkra, Magyarországon a temetők szolgáltatásai között számos

lehetőség szerepel urnák tárolására, melynek segítségével tradicionális nyughelyen

tudhatjuk szeretteink hamvait. Országszerte az urnafülkében 10 évre 20-25 ezer

forint körüli összeg az urnahely megváltásának díja. Ezt a példát alapul véve, egy

temetői szolgáltatás keretében biztosítani helyet szerettünk hamvainak, mindössze

havi 200 forint költséget jelent. Budapesten és nagyvárosok frekventáltabb

temetőiben ez az összeg magasabb lehet természetesen, de mivel a szolgáltatások

és a költségek egyaránt széles skálán mozognak, mindenképpen érdemes több

helyen érdeklődni ezekről, hogy a leginkább megfelelő lehetőséget megtaláljuk mind

a hozzátartozók, mind elhunyt szerettünk tekintetében.

Az 5 országos temetkezési szervezet ezúton igyekszik arra ösztönözni a

lakosságot, hogy gondosan fontolják meg a kegyeleti és ezzel összefüggő lelki

kihívásokat, és segítséget nyújt nekik eligazodni a temetkezési lehetőségek és

a gyászfeldolgozás kérdéseiben. A hazaszállított majd otthon tartott hamvak

esetében fennáll a lehetőség, hogy ez a megoldás nem nyújtja a közös búcsú

átélésének „élményét”, ellentétben a hagyományos szertartásokkal, amelyekkel

méltó módon emlékezhetünk meg a hozzátartozóról. Továbbá az urna otthoni

tárolása veszélyeztetheti a közeli hozzátartozók jogát a kegyeletgyakorlásra és

az elhunyt emlékének tiszteletben tartására. A méltó és tiszteletteljes elbúcsúzás

fontos része az egészséges gyász folyamatának, így ennek alapos átgondolása

– még egy borzalmasan megterhelő időszakban is – létfontosságú. Ebben segít

most a gyászolóknak az 5 országos temetkezési szervezet az edukációs

kampányával.







Recent Posts

See All

コメント


bottom of page